Első ránézésre nem mindenkiről dönthető el, jogosan ül-e a lépcsőn, vagy járja-e végig a metrót. (Bár utóbbi valljuk be írott szbályokszrint nem jogos).
Ezúttal elsősorban a koldusmaffiát, mint indokolatlan kéregetési formát mutatom be néhány ráutló példán keresztül.
> Írásom szubjektív álláspontú, előzőhöz hasonlóan kérem ennek tekinteni.
Mindazonáltal törekszem a téma óvatos vázolására.

Néhány nem szokványos jelenség, amelyet látva megfogalmazódhat a rászorultságra vonatkozó kérdőjel:
Vannak akik előregörnyedve, arcukat eltakarva kéregetnek. Mivel fizikailag képetlenség órákon keresztül így maradni, a válasz kézenfekvő: váltják egymást. Történetesen megfigyelések szerint az illetők fiatal(!) (tehát valószínűleg munkaképes) (cigány)asszonyok. Látták ugyanis őket át/beöltözni!
(Félreértés ne essék, van aki rokkant, és tényleg ráészorul. Ezekről az esetekről az előző írásomban ejtettem szót).

Másik változat a kutyás: a kutyákat, mintegy szériatartozékot ADJÁK az ember mellé! Úgy, mint ahogy VHS-t vagy DVD-t kölcsönzünk egy tékában!
Felismerhető, ha kiskutyával vagy ápolt(!) kutyával ülnek ki, de az is gyanús lehet, ha többel. Hiszen a logika szerint egy hajléktalalan jó, ha 1 kutyát fenn tud tartani, arról nem is beszélve, hogy a "valódi" hajléktalankutya ritkán fürdik! (Tehát erőteljes kutyaszaga van, hacsak a gazdája nem küldi be nyáron a Dunába úszni).

Harmadik gyanús jel: MOBILTELEFON. Hol tölti a gazdája? Vesz bele feltöltőkártyát? Kit hív fel? (A kamerás mobilt már meg sem kell említenem...)
A válasz kézenfekvő: sehol és sehogy. A "tagot" kiküldik, a bevétel egy része jó esetben nála maradhat, rossz esetben pedig nem.
Tehát aki ide bekerül, (és később akár ki is akarhat szállni de már késő) az VALÓDI rászorulóktól veszi el a pénzt, és a futtatóról pedig kiderül, hogy NEM hajlandó tisztességes munkát végezni!! (Persze akár "civil" állása is lehet emellett!)
Ez véleményem szerint részint visszataszító, részint felháborító.

Visszataszító, mert talán rászorulókat használnak ki, aláznak meg.
Felháborító, hogy az amúgy is magas (adó)terheket viselő aktív dolgozók, (kisebb hányadban tanulók/nyugdíjasok) rétegét károsítják meg.
A társadalom pedig öregszik, érezhetően szegényedik, mind többen lesznek kint a köztereken, többen fognak VALÓBAN rászorulni, és még kevesebb jut majd egy emberre!

Ejtenék néhány szót a táblás, illetve a járművön történő kéregetésről.
Táblás: katrondobozon, kézírással szerepel, mire "szeretné" az illető a pénzt. Szociálisan érzékeny ember pedig azt mondja magában, hogy nem tiszte megítélni.
Ugyanakkor sokszor látunk vagy nem rászoruló vagy MUNKAKÉPES embereket lépcsőn ülni!
Úgy gondolom, Budapesten van akkora munkalehetőség, aminek köszönhetően JOBB órabérért lehet dolgozni (gyereket bölcsődébe, óvodába adni!), mint az utcán ülni, és mindent a társadalomtól elvárni!
(Természetesen ez nem vonatkozik az előző írásomban tárgyalt személyekre.)

Jármű: ÍROTT szabályzat gondoskodik arról hogy ott a kéregetés tilos! Hozzáteszem, az igazán rászouló többnyire egészségileg sincs abban az állapotban, hogy napjában töbször járja végig a metrót! Ezt többnyire gyerekkel teszik, pontosan a sokkhatás kedvéért.
Engedtessék meg, hogy az ilyet mellőzzem, ha már egyébknét is fizetek a tömegközlekedésért, (a kéregető meg nyilvánvalóan nem.)
Természetesen ha valaki nem szagos, nem kötekszik és nem kéreget, és a valódi rászoruló kategóriába tartozik, tolerálható a BKV használata, tekintettel arra, hgy teleportálni még egykünk sem tud.

Valószínűleg ez az írás sem tudott teljes mértékben átfogó képet adni egy talán nem is szűk "kör" működéséről, mindazonáltal kísérletet tett ennek bemutatására, és megpróbált feltárni néhány, eddig nem ismert, vagy csak sejtett információt.
Ne feledjük ugyanakkor azt sem, hogy a "hálózat csapdájába" nemcsak önként lehet belesétálni, hanem a kényszerítés ereje is közrejátszhat!