Akik ama bizonyos pénteken kora este pótlóbuszra kényszerültek, még nem tudhatták, hogy a csípős koraesti szélben várakozva valami sokkal rosszabbtól menekültek meg, s csak alig fél óra választotta el őket attól, hogy ne épségben érjenek a céljuhoz.
Történt ugyanis, hogy - idézzük a rendőrségi közleményt -
az 51-es villamos Török Flóris utcai megállójánál K. Attila hangoskodott, és az utasokat lökdöste. A villamos vezetője felszólította a férfit, hogy szálljon le a szerelvényről. A 48 éves férfi ekkor szóváltásba keveredett a villamosvezetővel, akit többször ököllel megütött; a nő megsérült, és felhívta a rendőrséget.
Rögtön adódik a kérdés, miért nem tud úgy fogalmazni a közlemény, hogy szidalmazni kezdte?
Az efféle közveszélyes elemeknek köztudottan külön jogaik vannak, többek között bárkibe belekötni, jegy/bérlet nélkül utazni. Ezért aztán a tisztességes jogkövető, de minimum emberi viselkedésre képes állampolgárok joggal kiáltanak valami megoldásért, higgadt fejjel valami ésszerű és törvényes elrettentő büntetésért.
Jó lenne, ha példának okáért K. Attila minden nap elfáradna - mert hétközben 10-12, hétvégén pedig egységesen 8-8 órát dolgozna, pihenőnap nélkül - mindezt persze csak azért, hogy ne balhét keressen magának, ha legközelebb utazik, hanem ülőhelyet. Persze ezért a munkamennyiségért tisztességes fizetést kapna azért, hogy ne legyen motivációja más pénzszerzési módozatok után néznie. Mondjuk ez a helyzet nem állhatna elő, és nem csupán a fizetések vagy a kötelező éves szabadság és pihenőnapok miatt, hanem mert ez sem tartaná vissza a K. Attilákat a balhézástól. Balhéznának a diszkontban, amiért nem halad a sor a pénztárnál és ugyanúgy "szóváltásba keverednének" az utasokkal akkor is, ha valaki megszólná őket, amiért egy tényleg fárasztó nap után pont egy nyugdíjas előtt huppannának le a busz vagy a villamos ülésére.
Eközben a valóságban K. Attila ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indítottak eljárást; a férfit őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására. Mi ettől persze még nem lehetünk nyugodtak, mert ezekben a percekben is valahol egy K. Attila éppen a szabadulócellában várja, hogy kiléphessen a rácsok mögül. És mindig lesz, aki megmagyarázza, hogy a K. Attilák miért így vagy úgy, és miért csúnya dolog azt mondani az ilyen emberre, hogy közveszélyes munkakerülő (1913 óta létező meghatározás!) vagy éppen ha drog hatása alatt állt, akkor azt, hogy drogos. Jó lenne, ha a K. Attilák nem gondolnák, hogy a börtön ingyenszanatórium és konditerem, vagy nem hinnék, hogy a rácsokon kívül egyáltalán nem kell dolgozni. Az efféle balhé ugyanis jó eséllyel a dologtalanok sajátja.
Aztán jó lenne még, ha úgy éreznénk, hogy a törvény a jogkövetőket, és nem az elkövetőket védi. Jó lenne abban a biztos tudatban megfékezni az ilyen kretének őrjöngését, hogy majd nem minket vesznek elő, hogy lefogtuk, "szabad mozgásában/személyi szabadságában korlátoztuk" a rendőr megérkezéséig, holott csak visszatartani lett volna szabad, vagy valami hasonló, amit addigra ügyesen kiforgatnak a tettes jogait védők. A szolgáltató sem csökkenti a bérlet árát vagy ad ingyenjegyet azért, mert az utasok előszűrésével nem tudta garantálni a biztonságos utazást. A járművezetőt sem teszik majd át másik vonalra, hogy ne találkozzon K. Attilával, akinek csak egy elképzelt világban kell minden nap a munkában elfáradnia. Addig maradna a három csapás szigorítása, a törvények aktualizálása. A háttér megvan hozzá, a kétharmad birtokában jó lenne erre is figyelni. Mert senki nem várt két hét alatt rendet, de azt viszont naponta és joggal szeretné, hogy a testi épségét tajtékzó dologtalan idióták ne veszélyeztessék semmilyen járművön!
