Nagyjából ahányszor nyitom meg az alaphírt, annyiféleképpen fogalmazódik meg, amit most ebben a posztban üzenni szeretnék. Íme:

E pár sort ajánlom azoknak, akik egyfajta státuszként tekintenek rá, a többieknek pedig azért, hogy lássák, az ár még vagy ma már nem jelent automatikus minőséget.

Szándékosan fejlesztett rosszul működő alkalmazást… amivel pont azoknak okoznak bosszúságot, akiket elvileg magukhoz kellene csábítani. Avagy hogyan NE nyerjük meg az embereket valami újnak, ami lehetne jó is.

Hiába nem most zajlott, nem helyes szó nélkül elmenni amellett, ami Füzesabonyban történt abban a bizonyos gyermekorvosi rendelőben. Mert aki ilyet tesz, az nem férfi, hovatovább már nem is ember, de még csak nem is állat, mert még ahhoz is több kell… Bár eddigi…

Tegnap akadt meg a szemem a Rejtély, miért nem halnak ki a retrokütyük című íráson a mobilomon. Bár érdekes olvasmány, és vannak pontok, amikben egyetértek, mégis úgy vélem, helyenként illő volna egyfajta tisztelettel írni arról, ami nem a huszonegyedik századból való. Saját…

Ha a digitális szakadék kifejezést hallom, rögtön valami olyasmire gondolok, hogy míg az egyiknek valami nagyon modern dolog van az otthonában, a másiknak azért nincsen, mert nem engedheti meg magának. A szakadék pedig valami elválasztó, egyik „partján” a huszadik, másik szélén…

Nemrégiben két ismerősöm is úgy döntött, “megválik tőlem". Persze két sima törlés önmagában még nem lenne hír, ha az illetők nem lennének meggyőződve a saját maguk fennsőbbségéről, de legalábbis igazáról, továbbá nem viseltetnének mély megvetéssel e sorok…