Vezessék ki!
Már megint. Ezzel a kijelentéssel nyugtázzák Emese immár sokadik jelenlétét a bankfiókban.
Égetett ő már csekket, hozott be papagájokat, rendelt 600ezer darabos puzzle-t, de futóbolond még nem volt.
Ezt is megértük. Különböző képekkel rohangál körbe-körbe és a megfelelő képhez a megfelelő kiáltásokat társítja: "Nyralalásra!" "Lakásfelújításra!" "Esküvőre!"
Mintha kéregetne. Ezek azért ahhoz nagy tételek.
Égetett ő már csekket, hozott be papagájokat, rendelt 600ezer darabos puzzle-t, de futóbolond még nem volt.
Ezt is megértük. Különböző képekkel rohangál körbe-körbe és a megfelelő képhez a megfelelő kiáltásokat társítja: "Nyralalásra!" "Lakásfelújításra!" "Esküvőre!"
Mintha kéregetne. Ezek azért ahhoz nagy tételek.
Nyilvánosan csinál hülyét magából, immár többedszerre. Tudjuk, hogy a hitelfelhasználás módjaira hívná fel szíves figyelmünket, de ez a viselkedés leginkább egy, a Lipótmezőről kitelepített és más intézményben el nem helyezett futóbolondra emléketzet. (Ilyen személyekkel az utóbbi egy évben "szerencsés" utasok találkozhattak is a Combinon.)
Emesét azoban nem vezeti ki senki. Erre lenne a személy-és vagyonőr. Mindenki meglepetten hallgatja, nem volnának kötelesek ugyan, de megteszik. Ha valaki a pénzintézetet rabolná ki, azt elég "érdekes" lenne kivezetni onnan, de sebaj, Emese törzsvendég. Elmondja a magáét és hazamegy.
"Előad" egy érdekeset a diszkógömbbel is. Mitha jósnő lenne. Diszkóból szerez kelléket egy jósdához, ami már eleve nem vall nagy háttértudásra. Nyilvánvalóan egy nem odavaló eszközzel próbálná manipulálni a pénzintézet legújabb, legkorszerűbb hitelszolgáltatását.
De a diszkó bizony '70-es évek, és azt az idő már túlhaladta. A bank is. Emese már megint nem kell. Ahogy okos fogyasztó sem, okos munkavállaló sem. A plázákba plázazombi, bankokba bankszolga. Ez a rend. Egyedül a magyarok ősanyjának távoli leszármazottja nem tudja, hogy 2008-ban ez már így működik.
A konklúziót levonva: a fent bemutatott reklámok ékes példái annak, hogyan lehet valamit ismét elrontani, annak valós hátterét többedszerre előhozni. Csak nehogy egyszer gondolkodni kezdjünk, mert akkor a taxi4-hez hasonlóan bennünk van a hiba...
Emesét azoban nem vezeti ki senki. Erre lenne a személy-és vagyonőr. Mindenki meglepetten hallgatja, nem volnának kötelesek ugyan, de megteszik. Ha valaki a pénzintézetet rabolná ki, azt elég "érdekes" lenne kivezetni onnan, de sebaj, Emese törzsvendég. Elmondja a magáét és hazamegy.
"Előad" egy érdekeset a diszkógömbbel is. Mitha jósnő lenne. Diszkóból szerez kelléket egy jósdához, ami már eleve nem vall nagy háttértudásra. Nyilvánvalóan egy nem odavaló eszközzel próbálná manipulálni a pénzintézet legújabb, legkorszerűbb hitelszolgáltatását.
De a diszkó bizony '70-es évek, és azt az idő már túlhaladta. A bank is. Emese már megint nem kell. Ahogy okos fogyasztó sem, okos munkavállaló sem. A plázákba plázazombi, bankokba bankszolga. Ez a rend. Egyedül a magyarok ősanyjának távoli leszármazottja nem tudja, hogy 2008-ban ez már így működik.
A konklúziót levonva: a fent bemutatott reklámok ékes példái annak, hogyan lehet valamit ismét elrontani, annak valós hátterét többedszerre előhozni. Csak nehogy egyszer gondolkodni kezdjünk, mert akkor a taxi4-hez hasonlóan bennünk van a hiba...