Magyarabb a magyarnál(?)
Kétélű a cím, eként is fogom a kérdést tárgyalni, természetesen szubjektív állásponton keresztül.
A "pirézes" felmérés szerint a határon túli magyarok elfogadottsága 96%-os. Ennyien fogadnánk be őket.
Azonban ha a gyakorlatot nézzük, már mással találkozhatunk: ha nem értünk egyet valakivel, legjobb védekezés a támadás alapon lerománozzuk/leszlovákozzuk (stb) azt, aki nem az anyaországban született. Mindezt az egyet nem értés vagy a vélt tájékozatlanságra hivatkozás jegyében.
Ha egymás mellé állítunk két magyarul beszélő embert, akcentus/tájszólás nélkül bizony nehezen állapíthatjuk meg, ki hová való!
Azonban ha a gyakorlatot nézzük, már mással találkozhatunk: ha nem értünk egyet valakivel, legjobb védekezés a támadás alapon lerománozzuk/leszlovákozzuk (stb) azt, aki nem az anyaországban született. Mindezt az egyet nem értés vagy a vélt tájékozatlanságra hivatkozás jegyében.
Ha egymás mellé állítunk két magyarul beszélő embert, akcentus/tájszólás nélkül bizony nehezen állapíthatjuk meg, ki hová való!
Ha külföldről nézzük az aktuális helyzetet, bizony kívülről sokszor jobban látszik! Aki nincs benne egy vitában, (itt: nem az adott országban él) kívülről jobban átlátja azt, és indulat néllkül adhat igazat valamely félnek, amennyiben annak igazát egyértelműnek látja.
> Felvetés lehet, hogy aki nem járt még Magyarországon, miért vallja magát magyarnak, miért "magyarabb", mint az anyaországiak.
Erre a válasz kézenfekvő: azért, mert az illetőt magyarnak nevelték, magyarsága megőrzőséért meg kell(ett) küzdjön. Akarata ellenére került határon kívülre, nem tehet róla. Amúgy pedig lehet hogy többször is járt már itt, sőt van olyan is, aki tudatosan az anyaországban tanul tovább!
Pozitív megítélésemet több, személyes ismeretségből származó példával is alá tudom támasztani, de ezeket nem kívánom vitára bocsátani, így ezekre nem is térek ki, tekintettel a téma érzékenységére is.
Sokan sértőnek érezték 2004 december 5-ét. Sértőnek, hiszen velük riogatták a magyarországiakat. Invázióval. Pedig áttelepülni nem egyszerű, gondoljunk az ingatlanvásárlásra, munkalehetőségre, és nem utolsósorban a "papírmunkára".
Akinek valóban létszükséglete, az amúgy is megteszi, vagy már meg is tette.
Viszont megoldás is kínálkozik arra az esetre, hogyha valakit bármilyen hátrányos megkülönböztetés érne azért, mert nem magyar állampolgárságú: állampolgársági vizsgát tehet.
Információim szerint ez a magyar nyelv, alkotmány és történelem alapos ismeretéből áll, ám nem feltétlenül igazságos az, ki teljesíti elsőre sikeresen a vizsgát.
Mivel szintén érzékeny téma, pont emiatt csak nagyon röviden érinteném a Gárdát. Elvi elgondolása jó, miszerint a magyarokért, azok érdekvédelmében jött létre. Kivitelezésében viszont találhatunk hibákat. A megfelelőtlen (szándékosan írom ezt) működés, tevékenység ellenérzéseket kelt, és a magyarságot, a magyarnak létet ismét negatív színben tünteti fel. Negatívnak kontextusban azt az érzést, léttudatot, ami egy határon túliban becsülendő, vagy jópáran becsülünk.
Majdnem kihagytam, de érdemes szót ejteni az ún. hungaristákról is. Maga az eszme, mint olyan létező, ennek - akit mélyebben érdekel - érdemes utánanéznie.
Azonban "művelőik": inkább öltözékükkel szemléltetik gondolkodásmódjukat is. Önmagában még ez nem lenne baj, de akadt köztük olyan, akinek a honfoglalás évszáma is gondot okozott...
Ez alapján sejthetjük, hogy a mélyebb érzéseknek belül kell lenniük, és nem kívül a ruházaton. Különböző felsők viselése kifejezetten provokatív lehet. Még akkor is, ha az önmagában még nem tartalmaz "összecsapást" kiváltó jeleket, "mintázatot". Értem ez alatt a sima Nagy-Magyarországos pulóvert, amin CSAK az van, és más NEM. (Ami ezen kívül esik az már-már mondható provokatívnak.)
Tehát azt, hogy ki a magyarabb és kinél, vélemyényem szerint ne döntsük el, főleg ne ilyen alapon. Helyt állni mindenhol kell, bárhol is éljen az ember.
Magyar és magyar között elvben különbség nincs. Gyakorlatban pedig... na erről lehetne hosszas vitákat nyitni, azt gondolom sokan sokféle tapasztalatról számolnának be.
> Felvetés lehet, hogy aki nem járt még Magyarországon, miért vallja magát magyarnak, miért "magyarabb", mint az anyaországiak.
Erre a válasz kézenfekvő: azért, mert az illetőt magyarnak nevelték, magyarsága megőrzőséért meg kell(ett) küzdjön. Akarata ellenére került határon kívülre, nem tehet róla. Amúgy pedig lehet hogy többször is járt már itt, sőt van olyan is, aki tudatosan az anyaországban tanul tovább!
Pozitív megítélésemet több, személyes ismeretségből származó példával is alá tudom támasztani, de ezeket nem kívánom vitára bocsátani, így ezekre nem is térek ki, tekintettel a téma érzékenységére is.
Sokan sértőnek érezték 2004 december 5-ét. Sértőnek, hiszen velük riogatták a magyarországiakat. Invázióval. Pedig áttelepülni nem egyszerű, gondoljunk az ingatlanvásárlásra, munkalehetőségre, és nem utolsósorban a "papírmunkára".
Akinek valóban létszükséglete, az amúgy is megteszi, vagy már meg is tette.
Viszont megoldás is kínálkozik arra az esetre, hogyha valakit bármilyen hátrányos megkülönböztetés érne azért, mert nem magyar állampolgárságú: állampolgársági vizsgát tehet.
Információim szerint ez a magyar nyelv, alkotmány és történelem alapos ismeretéből áll, ám nem feltétlenül igazságos az, ki teljesíti elsőre sikeresen a vizsgát.
Mivel szintén érzékeny téma, pont emiatt csak nagyon röviden érinteném a Gárdát. Elvi elgondolása jó, miszerint a magyarokért, azok érdekvédelmében jött létre. Kivitelezésében viszont találhatunk hibákat. A megfelelőtlen (szándékosan írom ezt) működés, tevékenység ellenérzéseket kelt, és a magyarságot, a magyarnak létet ismét negatív színben tünteti fel. Negatívnak kontextusban azt az érzést, léttudatot, ami egy határon túliban becsülendő, vagy jópáran becsülünk.
Majdnem kihagytam, de érdemes szót ejteni az ún. hungaristákról is. Maga az eszme, mint olyan létező, ennek - akit mélyebben érdekel - érdemes utánanéznie.
Azonban "művelőik": inkább öltözékükkel szemléltetik gondolkodásmódjukat is. Önmagában még ez nem lenne baj, de akadt köztük olyan, akinek a honfoglalás évszáma is gondot okozott...
Ez alapján sejthetjük, hogy a mélyebb érzéseknek belül kell lenniük, és nem kívül a ruházaton. Különböző felsők viselése kifejezetten provokatív lehet. Még akkor is, ha az önmagában még nem tartalmaz "összecsapást" kiváltó jeleket, "mintázatot". Értem ez alatt a sima Nagy-Magyarországos pulóvert, amin CSAK az van, és más NEM. (Ami ezen kívül esik az már-már mondható provokatívnak.)
Tehát azt, hogy ki a magyarabb és kinél, vélemyényem szerint ne döntsük el, főleg ne ilyen alapon. Helyt állni mindenhol kell, bárhol is éljen az ember.
Magyar és magyar között elvben különbség nincs. Gyakorlatban pedig... na erről lehetne hosszas vitákat nyitni, azt gondolom sokan sokféle tapasztalatról számolnának be.