Ez a hír biztosan nem jut el a távirati irodáig. Sőt, a közösségi portálok „magánhírfolyamai” is mással vannak tele, különösen mostanában. Mégis jó volt egy ilyet olvasni. Azt és olyat keres valaki. Mert kötődik, kötődnek hozzá.

Na, itt kezdődik, ami manapság kiveszőben van. A minap ugyanis valaki a következőket tette közzé egy – mondjuk így – speciális fórumon.

Egy apró, ám bosszantó félreértés miatt szeretném a segítségeteket kérni.
Költözés miatt kidobásra került az a Videoton Európa Star rádiómagnó, amelyet a 18. születésnapomra kaptam. Édesanyám használta egy ideig, de mivel valami apró baja lett (amit a párom szeretett volna megjavítani), így a családunk egyik tagja úgy döntött, hogy Zalaegerszegen, a Zala Plaza mögötti szelektív gyűjtőbe viszi, ami meg is történt. Sajnos az esetről nem értesített (ami az elmúlt hétvégén, pénteken vagy szombaton történt), így a rádiómagnó már eltűnt, illetve el lett barikádozva a konténerben található többi műszaki dologgal.

 

Segítségeteket kérem - elsősorban a zalaegerszegiekét, és a környékbeliekét -, hogy aki találkozott esetleg a fent említett gyártmánnyal, az szíveskedjen visszajuttatni hozzám!”

Három dolgot biztosan kiolvashatunk belőle. Javítani, megmenteni, és a sorokat nő írta.

Ritka együttállás ez. Már csak azért is, mert a műszaki dolgokat valahogy a férfiakhoz társítják és általában ők is foglalkoznak többet velük, meg aztán mintha magához a rádiógyűjtéshez is mintha tartozna egyfajta sztereotípia. Középkorú férfiak hobbija, poros, zsúfolt műhellyel, tele kacatokkal. Pedig az ország legfiatalabb rádiógyűjtője mindössze tizenöt éves!

A javítani, megmenteni pedig kikopni látszik a köztudatból, és újabban egyes szerelők mentalitásából is, pedig ők azért mégiscsak ebből élnek. Menteni értelemszerűen nem a bántalmazó kapcsolatokat vagy a totálkárosra tört, netán porig égett autót kell, de ha jól veszem ki a sorokból, az a magnó még igencsak javítható lett volna.

Na, ez az, amit manapság keveseknek jut eszébe: menteni, pedig ez még bőven az érdemes megpróbálni kategória.

Akinek viszont mégis megéri, annak – tárgyak esetében - eszmei érték. Igen. Egy bizonyos típus, azon belül is egy bizonyos példánya. De olyan is van, hogy valaki szándékosan nem szeretne okostelefont. Ez mondjuk talán kevéssé márkafüggő, talán sokkal inkább készülék, de a lényege azonos. És beszerzi hozzá pl. a töltőt vagy az akkumulátort, ha éppen úgy van. A zalaegerszegi hölgy pedig megpróbálja visszaszerezni a magnót.

Aki eszmei értékhez tud ragaszkodni, tudtán kívül hordoz egy lehetséges pozitív üzenetet. Talán jobb eséllyel képes személyekhez is kötődni, és talán a múltját (bármit is tartalmazzon), jelenét is a helyén kezeli.

Ezen a blogon többször, visszatérő jelleggel fejtegetem a véleményem egy-egy témában, most viszont mindössze annyit kívánok, remélem, megtalálja a magnóját. És az olvasó is a maga életében a számára fontosat. Mert azért még vagyunk páran, akik igazi értéket nem a „hülyeazértnemvagyok” reklámokban mérik.