Alighanem a legnagyobb hazai aukciós oldal legdrágább szendvicssütőjét kínálják eladásra negyvenezer forintért. Szendvicssütő keresőszóra legalábbis ez a legmagasabb árú találat a portálon, ahol bő másfél éve egy orsós magnót kínáltak megvételre százezer forintért, és nem elhanyagolható tény, hogy akadt vevője…

Most egy 1989-es gyártású NDK szendvicssütő a licit tárgya, azonban licit helyett fix áron lehet megvenni. Eredetileg nem negyvenezer forint volt az ára, ezt a kommentek hatására tornázta feljebb az eladó - harmincötezerről.

A party grillként is ismert, a hajdani Csehszlovákiában és az ugyancsak volt Szovjetunióban szintén gyártott alumíniumszínű, 750W teljesítményű készülék teljesen új, doboz és kézikönyv jár mellé, na és az üzemeltetéshez elengedhetetlen, a köztudatban csak vasalózsinórként emlegetett kábel.

Mint a kommentekre adott válaszokból kiderül, az eladó amúgy autókereskedő, és aki azt találja neki mondani, hogy ugyanezt, ugyanebben az állapotban olcsóbban megkapja, azt élőben és online is elküldi máshova vásárolni. Ezen lehet vitatkozni, hogy idegrendszerkímélő üzletpolitika, teljes irracionalitás vagy szimpla vevőundor, az azonban bizonyos, hogy e szóban forgó termék eladása nem sürgős neki.

Ha lehetőségként említette volna a termékbeszámítást vagy cserét, az eladó negyvenezer forint értékben bátran kérhetne egy vadonatúj Samsung WB100-as vagy egy Fujifilm S2980-as bridge fényképezőgépet. Amennyiben háztartási gépre cserélné ezt a sosem használt, négy darab tízezresért kínált szerkezetet, kettő darab grilles mikrót kellene beszámítania, nyolcezer forint készpénzzel kiegészítve. Nem vicc, tizenhatezer forintért Orion kombinált mikrohullámú sütőt árulnak az egyik hipermaketben, amely összeg sima mikrosütőért szerintem nem ár-érték arányos, azonban egy szendvicskészítésre és kombinált működtetésre is alkalmas háztartási eszközért már reális árnak tűnik.

Persze a kommentelők nem az általam említetteket vették alapul, hanem a szintén NDK-s esetleg csehszlovák vagy szovjet partygrilleket. Merthogy a portált böngészve szerintük új állapotban egyik gyártmány sem kerül többe tizenkétezer forintnál. A hozzászólók jelentős része egyébként szívesen gondol (vissza) saját minigrillsütőjére, ami már-már örökéletű szerkezet. Valaha nekünk is volt ilyenünk, egyik középiskolai jóbarátomék szentendrei nyaralójában pedig most is megtalálható egy ilyen – szovjet cirillbetűs kiadásban.

Fent említett, számomra is ismerős darabot férfiakra nem jellemző hatodik érzékkel, mintha tudnám, hogy a házban biztosan van ilyen, én fedeztem fel a szekrényben, így a tavalyi-tavalyelőtti hétvégi baráti „nyaralások” alkalmával már ezzel olvasztottuk ki és sütöttük/melegítettük készre az ebédre-délutánra vásárolt mélyhűtött baguette-eket, gyorsfagyasztott pizzákat.

Mielőtt eloszlatnám a villanyszámlával kapcsolatos (kommentelői) tévhitet, a személyes történet befejezéseként hozzá kell tennem, hogy a sütőhöz használt, alumíniummal vezetékelt vasalózsinór éppen használat közben, pontosabban végére adta meg magát, a körültekintésemen kívül pedig csak a szerencsének köszönhetjük, hogy az áramtalanítás végül nem járt áramütéssel. Ugyanis a vezetékben pont a fröccsöntött villásdugó torkolatánál füstölt el (szó szerint) az egyik drótszál, azonban mivel a sütő kapcsolós elosztóból kapta az áramot, így csak árammentes állapotban nyúltam az előbb említett életveszélyessé vált vezetékhez, amelyet egyébként azóta kicseréltem. (A „rezsócsatlakozó” maradt.)

És ha már idáig olvastak, végezetül illő felfednem a villanyszámla titkát. Ugyanis az egyik hozzászóló kedélyesen felvetette, hogy a negyvenezer forintos vételár fejében az eladó akár a minigrill egyéves áramfogyasztását is kifizethetné…

Na, akkor itt, ezúton szeretném felhívni minden tisztelt és nemtisztelt, az aukción és a blogon kérdező-hozzászóló figyelmét arra, hogy a modernebb, ajtóval, időzítővel, alsó és felső fűtőszállal (cekász) szerelt melegszendvics-készítők zömében 700-800W teljesítményűek, tehát pont ugyanannyira és ugyanakkora számlát csinálnak, mint a mai szabványoknak már nem megfelelő elődeik. Teljesítményben és hatásfokban tehát minimális és elhanyagolható a különbség.

Érdekességképpen pedig álljon itt még egy adat: a csehszlovák gyártmányú partygrill 666W-os, így „ő” a legenergiatakarékosabb, a fent említett (és a szándékoltan retrohatású képen is látható) grilles mikró pedig 1000W grill, és 700W hasznos mikrohullámú teljesítménnyel bír. Persze előbbi funkciójával kiváltotta a hatodik évében lévő 750W-os szendvicssütőnket, bár, ha a budapesti eladó tényleg felajánlaná a készülékbeszámítást, most két ilyen mikrót kellene megvennem – egyetlen retrosütőért. Ezek után döntse el az olvasó, mennyit szán nosztalgiára és mennyit a praktikumra.