Kicsivel több, mint három nap is eltelt már azóta a bizonyos baleset óta, lassan hat napnál járunk. Mégis, még senki sehol nem írta le azt, aminek segítségével meg lehetne értetni, miért fontos a három csapás, azaz a visszaesők szigorú büntetése.> Remek példát kínál színész-műsorvezető hírességünk múlt szombat hajnali balesete.
Visszaeső. Már nem először ült ittasan volán mögé. Ha valakibe, hát egy ismert emberbe biztosan belekötnek ezért. És ha már így történt, a példáján értsék meg, mit jelent újra és újra ugyanazt elkövetni. Mert a három csapás ugyan bár az erőszakos bűncselekmények szigorú szankcionálásáról szól, mégis közös sajátja az autóbaleseteknek és az ember elleni bűncselekményeknek, hogy életeket követelhetnek, vagy tehetnek tönkre, fizikailag és lelkileg egyaránt.
Akik a három csapás nyomán akár magukban, akár hangosan rasszizmust kiáltottak, jobban teszik, ha most csöndben maradnak. Mert a híres embereket, elég ehhez zenésznek vagy színésznek lenni, lám felmentik. És mivel ők is csak emberek, hibáznak. Ha nincs szankció, nem egyszer, mert úgy érzik, megtehetik. Ugyanígy az átlagember, aki nem „celeb”. Többször lehet lopni, családot verni, élettársat leszúrni vagy bántalmazni, mert már az egyszeri büntetés sem elég elrettentő.
A színészt most olyanok is elítélik tettéért, akik alapvetően kedvelik, a jobbhiszeműek pedig azt mondják, "nem voltam ott, így nem ítélkezhetek". Mint tudjuk, az embert a tettei minősítik. Ha a falat firkálja az aluljáróban, aszerint, ha egyedül nevel fel három gyereket, akkor pedig aszerint.
Noha a látatlanságra való hivatkozás elfogadható semleges álláspontnak, tartsuk szem előtt, hogy visszaesőről beszélünk. Már nem először hibázott. Mások szerint egy ismert embertől egy baki is sok. Én azt mondom, ilyen jellegű „tévedés” az átlagpolgárnak sem nézhető el, mert nincs az a pénz, amit egy maradandó sérülést szenvedett áldozat egészségét, teljes életét visszaadná.
Ehhez a visszaeséshez jött itt még több más „körülmény”. Áldozattól cigarettát kérni nemdohányzó lévén, baleset helyszínén ezt már önmagában is gusztustalannak tartom, mert ilyenkor egy közönséges kéregető szintjére süllyed. Élettársra kenni, amit itt e sorokon között nemes egyszerűséggel, a kulturált megfogalmazás érdekében, röviden minősítsünk csak egyszerűen gyáva cselekedetnek, szintén mínusz pont. A cserbenhagyást, lévén tudja, hogy már nem először tojt a KRESZ nevű „valamire”, már ne fémjelezzük, más már megtette korábban. És ezzel én az utolsó betűjéig egyetértek. Ja, és valamilyen drogot is fogyasztott...
Mi itt nem ítélkezünk, hanem a három csapás problémájával foglalkozunk. Színész-műsorvezetőnket egyszer sem „csapták meg”. Mert ha már egyszer is megintik, még egyszer talán nem okoz balesetet. Semmilyet, cserbenhagyásosat meg aztán végképp nem, mert mondjuk sofőrt fogad. Megteheti, ha a taxit esetleg drágállja, vagy nem óhajt kapatosan bérautóba ülni, hogy aztán pletykául szolgálhasson egy egész autós szakma számára.
Így viszont megtehette. Azt is, hogy ittasan autózott, azt is, hogy félt a törvénytől. Attól, ami ha már egyszer rendre tereli, nem ad több rettegnivalót, hiszen újabb kihágást már nem engedne meg. Az egyszeri fegyelmezés hiánya szülte a május 8-án éjjel történteket, valamint a kivételezés. És valóban, kivételesen nagy figyelmet kap. És igen, ennek kapcsán kéne megértetni: már az egyszeri szankció is fontos. Mint magánember, egyet javasolhatok: az ilyen autós (legyen szó egy átlagos lóerőbetyárról vagy hírességről) már az első ilyen után soha életében ne kaphassa vissza a jogosítványát, mert csak abban az esetben nincs szükség három csapásra a közlekedésben
