A cím már önmagában is elárulja a teljes mondanivalót. Írásom céltáblája ezúttal egy véleményem szerint igen rosszul megszerkesztett reklám a taxi 4 részéről.
A továbbiak során pedig igyekszem bizonyítani ama tételmondatomat, miszerint a plázazombi iq-bajnok a reklám női főszereplőjéhez képest.

A reklám nagy vonalakban: fiatal huszonéves (szőke)női hang hívja a taxitársaságot, és rendeléskor közli, hogy a "pasijához" megy a reptérre, és mindezt 4 órával a gép érkezése előtt kívánja megtenni. (feminista állásponot lásd később). Az utat négyszer szeretné megtenni, hiszen annyira olcsó a szogáltatás. Ezen persze a telefon másik végén lévő férfihang erősen csodálkozik, dehát sebaj, vicces kedvű utasok ugye lehetnek. Következik a szolgáltatás leírása, mely a reptéri fuvar viteldíját tartalmazza pesti és budai oldalra nézve. Majd pedig a végén visszatér a "kedves" telefonáló, és közli, hogy csak negyedik alkalomra szólt bele a telefonba. Nos, ez végképp betszi a kaput, és megbélyegzi a kedves szolgáltatásért folyamodó hölgyet- legalábbis szellemileg mindenképp.
A szellemi színvonalat több dolog is erősen megbélyegzi, illetve lezülleszti.

Egyfelől degradálja a vevőt, aki az olcsó árak hatására a bőség zavarával küzd, és ezt természetesen saját maga, teljesen önszántából teszi. (Megteheti, hiszen nemcsak 1 útra elég pénzzel rendelkezik, akár negyedéért is utazhat.)
Az olcsóság zavarában lévő női vevőről - szándákosan használták, részben a fenti bekezdés okán - több "információ" -(habár egyáltalán nem vagyunk rá kíváncsiak) kiderül.
Barátja, "pasija" van,aki elé kimegy a reptérre. Nem biztos, hogy dolgozik, elnézve a mesterségesen generált szellemi szintet; és talán az egészben a legszomorúbb: képtelenmegtalálni egy buszmegállót. Persze az olvasó itt joggal figyelmeztethetne: "de hiszen ez egy reklám! Pont erről szól!" Azért nem teljesen. A buszmegállót a létező plázazombi is képes megtalálni, aki családja/otthona/művelődése helyett idejét a plázában tölti. Ugyanis a bevásárlóközpontok sajátos ismérve - bizonyos városrészekkel ellentétben - hogy jó a tömegközlekedésük! Tehát a kedves vásárló odatalál. A fenti hölgy pedig nyilvánvalóan nem ismeri (hogy ismerhetné? hisz nem szorul rá, olyan olcsó a taxi) a 200-as buszt, ami - magyar reklám lévén - kivisz a reptérre, sőt, mindkét terminált érinti. (Meg a vecsési Tescót is de hát ez legyen a kedves odalátogatók és ottlakók előnye).

A negatív szellemi teljesítmény pedig továbbiakban is megmutatkozik: míg egy férfi rádióhallgató számára szimplán idegesítő, zavaró egy adott hirdetést napjában többször (minden órában) hallani, addig egy női hallgató joggal érezheti megalázónak is. Hiszen a nőt, mint olyat itt szőkének, butának titulálja a reklám. Ez a személy a barátja nélküli létezésre annak teljes önállóságával együtt (beleértve a buszmegállót is!) képtelen, lásd példának, hogy felnőtt létére "négyszerezik". Pedig akkor én "csak" egy a nőt és a férfit egyenlőnek tartó, demokratikusan gondolkodó fogyasztó vagyok, (férfi létemre nem vagyok feminista sem.)

Zárójelben azért hadd jegyezzem meg, elnézést kérve néhány feminista értéket valló olvasómtól, hogy elég hülyén vette volna ki magát egy idióta férfihang, hiszen maszklulin társadalmunkban azt szimplán melegnek titulálták volna. (Mint azt tudjuk, a reklámok számos szexulális asszociációt tartalmaznak, és abba pedig ez már nem fért volna bele.)

De a marketing részről se feledkezzünk meg: hiszen pusztán, és "áratalanul" , mindkét nem foigyasztóit - nem egyenlő arányban bár - de lenézve csak egy célja van. Azt a bizonyos, bűvös 4-es számot hirdetni, sulykolni. Hiszen egy reklám hatásos ismérve, hogy a hirdetni szándékozott termék neve legalább háromszor elhangzik. Itt a 4 pedig ha lehet, többször is hangozzék el, lehetőleg négyszer.

De ennyi 4-es között talán egy átlagosan alulművelt fogyasztóként eszembe jut majd ha leírva látom az a bizonyos számot: taxi4. Csak nehogy 4db négyest üssek 7 helyett!