Theremin - könyvajánló

Egy hangszer, melyet nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon. Egy tudós, akinek a kísérletezés, a feltalálás volt a mindene. - Eddig a cím, mely a hangszer és a (szovjet-)orosz feltaláló neve is egyben.

A könyv magyar nyelvű szerzőjének bevezetőjével indul. A professzor kutatási területe joggal kelti fel a műszaki érdeklődésű olvasók figyelmét, akik e könyvben szakirodalom helyett megismerhetik egy feltaláló életútját, rövid, velős korrajzot kapnak, megismerhetik a Szovjetunió (géniusz)politikáját, és nem utolsó sorban képet kaphatnak néhány találmány működéséről is.
Megdőlni látszik az a tézis, hogy minden, ami valaha korszerű volt, az mind a nagybetűs Nyugatról származik, ott találták fel. Pedig sok készüléket nem (csak) ott fedeztek fel (először). Viszont a szovjet rendszernek "hála" nem ismerhettünk meg mindent, mert egy szűk területet és "célközönséget" kellett velük kiszolgálni.

Már az elején kiderül, nem mindennapi gyerekről van szó. (A professzor egyszer nevet változtat, a címbélire). Az igazi történet az első világháború végén indul, ugyanis Lenin felkarolja az ifjú tudóst, aki így az akkor megszilárduló rendszerben kezdi meg tudományos működését, a körülményekhez képest anyagiakban is támogatva, a pártvezér támogatását élvezve. Új, címben is szereplő hangszerét Leninnek bemutatva nagy sikerre tesz szert, koncertet is adhat.

Lenin halála után is pártköröket szolgál találmányaival, eközben hangszerével több ízben is koncertezik, jelentéseket ír. Eljut Amerikába is, anyagilag ott is támogatják, és ahonnan egy ízben nem kíván hazatérni a "hívó" parancsra, jelenteni azonban hajlandó. Sorsa ezzel megpecsételődik, ekkor tudja meg, milyen is a (szovjet) diktatúra valójában. Lenin jelmondata, miszerint Kommunizmus= Szovjethatalom + elektromosság, és a muzsik majd az áramhoz fog imádkozni csupán előszele annak, hogy az "engedetlenségért" hazájában az ottani gondolatmenet szellemében mi vár rá.

Két felesége, amerikai mecénások, és maga a tudós feljegyzései teszik még hitelesebbé a művet, mely az életrajz és a fontosabb helyszínek mellett tárgyszerűen ír arról, milyen volt a Szovjetunióban elsősorban tudósnak, vagy akárcsak átlagos embernek lenni.